Egy offshore-cégbõl több minõségben is lehet hasznot realizálni. A Cég haszonélvezõje lehet, annak tulajdonosa, az igazgatója, titkára, vagy az anonim tulajdonos. Az ilyen személyek elõnyei kézenfekvõek: senki nem lát bele az üzleti könyvelésébe, teljes rendelkezési joggal bír egy cégben, amelyben vagyona biztonságban van és az adóterhei minimálisak.
Ebben a részben könnyen érthetõ áttekintést szeretnénk adni az offshore cégek felhasználásáról, alkalmazásáról, ezért a leírt eljárások egyszerûsítettek és igen sematikusak. A módszerek magyarországi felhasználására itt nem térünk ki. Kiderül majd, hogy a gyakorlatban, hogy mennyi mindenre kell figyelniük a felhasználóknak, hogy a hazájuk jogszabályainak eleget tudjanak tenni.
Az egyik legáltalánosabb felhasználása az adóparadicsomokban bejegyzett offshore cégeknek az, hogy csökkentsék anyaországban magas vállalati adóterheket. Nem véletlen, hogy a legtöbb offshore céget olyan országok állampolgárai jegyeztetik be, ahol ezek az elvonások eléggé magasak. A vállalati nyereségadó közvetlen (az esetek többségében lineáris) kapcsolatban áll a képzõdõ vállalati nyereséggel. Ezt a nyereséget átkell csoportosítani az alacsony - vagy éppen nulla - adózású adóparadicsomba. A vállalati nyereséget egyrészt a ráfordítások és költségek oldaláról (kiadási oldal) lehet befolyásolni, másrészt árbevétel oldaláról (bevételi oldal). Adózási szempontból a tulajdonosi érdek nyilvánvalóan azt diktálja, hogy az anyaországban „helyben” tevékenykedõ cég bevételi oldala a lehetõ legalacsonyabb legyen, a kiadási oldal pedig a lehetõ legnagyobb.
Egy egyszerû példa segítségével nézzük elõször, hogyan növelheti a kiadási oldalt egy magas adózású országban bejegyzett cég adóparadicsomok segítségével. Akiket érdekel az eljárás, a példákon jobban nyomon követhetik a folyamatot, elõször egy bevételi oldal csökkentési, majd egy kiadási oldalt növelõ eljárás példáján keresztül.
Offshore cég nélkül:
A SZORGOS Kft. vásárol Chileben vízhatlan papucsot 100 Ft-nak megfelelő valutáért, a vételárat banki átutalással egyenlíti ki a chilei cég számlájára. Ezt az igen keresett terméket Magyarországon 200 Ft-ért tudja értékesíteni, tehát 100 Ft nyereséget realizál, amely után 18%, azaz 18 Ft nyereségadót fizet, így adózott eredménye 82 Ft.
Offshore céggel:
A SZORGOS Kft. tulajdonosai merő véletlenségből egyúttal haszonélvezői egy adóparadicsomban bejegyzett offshore cégnek, a TAXCUM Ltd.-nek, amely bankszámlát vezet egy bécsi bankban. Most a TAXCUM Ltd. vásárolja meg 100 Ft-ért a vízhatlan hamutartót Chiléből, majd továbbadja azt a SZORGOS Kft-nek megemelt, mondjuk 180 Ft-os áron. A SZORGOS Kft. bankszámlájáról ezúttal természetesen a TAXCUM Ltd. bécsi számlájára fizet. A piac értékítélete szerint továbbra is 200 Ft eladási áron forgalmazza a terméket, vagyis 20 Ft nyereséget realizál, amely után a nyereségadó 3,6 forint, tehát az adózott eredmény 16,4 Ft. A TAXTCUM Ltd. bankszámláján 80 Ft nyereség képzõdött (valutában), amely hazájában nem adóköteles. Az összesített nettó eredmény tehát 96,4 Ft.
A SZORGOS Kft. saját gyártású csavarokat, szegecseket és egyéb kötőelemeket exportál az Egyesült Királyságba, ahonnan éves szinten 10 millió forint árbevétele származik. A kiszállított árukészlet közvetlen önköltségen nyilvántartott értéke 7 millió forint. Ekkor - az üzemi általános, értékesítési, igazgatási stb. költségektől eltekintve - a társaság által realizált nyereség 3 millió forint, amely után 18%, azaz 540.000,-Forint társasági nyereségadót kell befizetni az államkasszába. A vállalkozás adózott eredménye tehát 2,460 millió forint lesz.
A SZORGOS Kft tulajdonosai egyúttal haszonélvezői a adóparadicsomi TAXTCUM Ltd.-nek. A SZORGOS Kft. eladja árukészletét a adóparadicsomi cégnek - angliai szállítással - viszonylag nyomott, 7, millió forintnak megfelelő devizáért. A TAXTCUM Ltd., mivel az áru piaci megítélése nem változott, továbbra is 10 millió forintot kap a brit vevőtől. A adóparadicsomi cégben -devizában- keletkező 2,9 millió forintos árbevétel adómentes, a Magyarországon keletkező 100.000 forint nyereség után a vállalkozás kifizet 18.000 Forintnyi társasági nyereségadót, tehát 82.000 forint adózott nyereséget produkál. Az összesített nettó nyereség 2.982.000 Ft. Az adómegtakarítás mértéke az előző változathoz képest 540.000- 18.000=522.000 Forint. Természetesen, ha azt is figyelembe akarjuk venni, hogy a tulajdonosok esetleg osztalék formájában kiveszik a nyereséget a vállalkozásból, a tényleges megtakarítás még magasabb lehet, hiszen a Man-szigeten keletkező nyereség felhasználásakor nem feltétlenül kell forrásadót fizetni.
Most vizsgáljuk meg egy kissé más szemszögből az ELSŐ Példában leírt, a gyakorlatban legelterjedtebb módszer következményeit. Az emelt árú import a kiadási oldalt növeli ugyan, ám ebben az esetben számolnunk kell a behozatalt terhelendő vámok, statisztikai- és vámilletékek, esetleges fogyasztási adók, stb. összegének arányos növekedésével is. Figyelembe kell venni, hogy 18%-os társasági nyereségadó teher mellett mekkora megtakarítást lehet maximálisan elérni az offshore cégek használatával különböző vámtételek és árrések esetén.
Az előző klasszikus példa továbbfejlesztésével, persze számos további lehetőség is kínálkozik a kiadási oldal növelésére, amelyeket külkereskedőkön kívül más is sikeresen alkalmazhat. Például ha az anyaországban tevékenykedő cég licence díjat, névhasználati díjat, franchise jutalékot fizet egy adóparadicsomi offshore cégnek. További lehetőségekkel kecsegtet az adóalap csökkentésére különböző tárgyi eszközök import lízingjei ill. haszonbérleti szerződés történő bérbevétele. Amennyiben az adóparadicsomi offshore cég hitelt nyújt partnerének aki az anyaországban tevékenykedik, az adóparadicsomi cég számára fizetendő kamat szintén csökkenti az adóalapot.
Miután a vállalkozás a lehetõ legkevesebb adót kifizette az év során képzõdött nyereségébõl, azt a nyereséget, amit nem kíván forrásbõvítésre használni - azaz amit a részvényeseinek osztalék címén kifizet - újabb, ún. forrásadó terheli. A legtöbb nyugati országban - hazánkkal ellentétben - a forrásadó nem vagy nem csak személyi jövedelmi kategória, azaz a vállalatok is megfizetik a más vállalkozásból származó tõkejövedelmük után. Forrásadó terhüket elsõsorban azok a nagyobb multinacionális cégek tudják sikerrel optimalizálni, amelyek komolyabb tõkéket mozgatnak a világban.
A lehetõséget egy rövid példán keresztül szemléltetjük: Egy osztrák cég Japánban kíván leányvállalatot létrehozni termékei hatékonyabb elosztása érdekében. Ha ezt közvetlenül teszi meg, a Japánban keletkezõ, s Ausztriába repatriált nyereségét 20% forrásadó fizetési kötelezettség terheli. Amennyiben azonban egy Kft-t alapít Magyarországon (a felesleges és költséges devizakonverziók elkerülése végett például vámszabad területi státuszú Kft-t), aminek 100%-ban tulajdonosa, s ezen keresztül fektet be a felkelõ nap országában, az érvényben lévõ kettõs adóztatást elkerülõ egyezmények értelmében a Japánból Magyarországra fizetett osztalékot csupán 10% forrásadó terheli. Mivel a Magyarországról Ausztriába kifizetett osztalék adómentes, látható, hogy az ügyleten az osztrák cég 10%-ot nyert, ami nagyobb tételek esetén komoly megtakarítást jelenthet.
Azok vállalatok, cégek, magánszemélyek, akik valamilyen szabadalom, védjegy, bejegyzett márka felett rendelkeznek, azok haszonélvezői - akár cégként, akár magánszemélyként - hazájukban gyakran igen tekintélyes adófizetési kötelezettségük keletkezik.
Viszonylag széles körben alkalmazott eljárás az, amikor az ilyen - az adóztató ország területéhez nem kötött - immateriális javak tulajdonosai azok hasznosítási jogát, tulajdonjogát - esetleg csak egy jelképes összegért - egy offshore cégnek ill. holdingnak átadják. Az átadás után ezekbõl származó bevételek, hasznosításuk kapcsán keletkezõ jogdíjak az offshore cégnél adómentesen jelennek meg, míg az eredeti haszonélvezõ csak a vásárló által fizetett -jelképes- vételár után adózik le.
A különbözõ adómegtakarítási, adócsökkentési felhasználásokon kívül másra is használhatók az adóparadicsombab bejegyzett cégek. Speciális konstrukciók léteznek például arra az esetre, ha valamely személy vagy vállalkozás, vagyonát az üzleti kockázat alól ki akarjuk vonni, illetve ha a tulajdonos haszonélvezõ személyét a lehetõ legnagyobb titokban kívánjuk tartani.
Ezen célokat szolgálják a trösztök (trust), a holdingok, illetve speciális (pl. családi) alapítványok. Működési elvük lényege az, hogy a meglevő személyek illetve vállalatok vagyonukat beviszik egy ilyen szervezetbe. A szervezetet külső vagyonkezelők (trustee) irányítják, kizárólag a haszonélvező tulajdonosok utasításai szerint. Így, a konkrét vagyon, illetve vállalatok tulajdonosaként egy szervezet jelenik meg, a haszonélvezők személye teljesen anonim marad.
Például egy liechtensteini Trust vagy Stiftung kezelésére bízott magánvagyonhoz a tulajdonoson kívül senki nem tud hozzáférni, az akár egy Jogerős bírói ítélettel, vagyonelkobzással szemben is védett maradhat. Különösen igaz ez akkor, ha a vagyonról a tulajdonosán kívül más nem tud. Válás esetén például a vagyonmegosztás nem vonatkozik - nem vonatkozhat - egy offshore cég vagyonára.
A gyakorlatilag az összes angolszász jogrendszerű adóparadicsomban lehet trösztöt létrehozni -pl. más adóparadicsomokban működő cégek tulajdonlására is, azonban hallatlanul kifinomult jogrendszere miatt Liechtenstein az ilyen működés klasszikus terepe.
Bizonyos adóparadicsomi helyszínek alkalmasak presztízs feladatok ellátására is pl. földrajzi elhelyezkedésük, vagy egyéb előnyeik miatt. Sok volt Kelet-Európai üzletember előnyben részesíti az Egyesült Államokbeli offshore helyszíneket ( Delaware, Oregon). Előszeretettel bérelnek meglevő adóparadicsomi offshore cégük számára presztízs irodacímet Londonban vagy New Yorkban. Ezen törekvés végül is érthetõ, üzleti tárgyalásokon sokkal jobb benyomást kelt a névjegyen egy irodacím a Bond Streeten, mint mondjuk a moszkvai Kalinyin sugárúton, vagy a Bahamákon.
A hagyományos értelemben vett offshore cégeken kívül, amelyek legfõbb elõnye, hogy használatukkal jelentős mértékű adó takarítható meg, sok adóparadicsomban lehetõség van offshore bankok és biztosítók alapítására is. Az ilyen helyszíneken bejegyzett biztosítók többnyire ún. korlátozott (captive) státusszal bírnak, amelyeket főleg a nemzetközi ügyletekkel foglalkozó cégcsoportok ill. cégek hoznak létre egy speciális ügylet biztosítására ill. viszontbiztosítására. Az adóparadicsomokban létrehozott biztosítók fõ elõnye az (adómentességen kívül), hogy segítségükkel az alapítók egy sor befektetési, biztosítási, és pénzügyi korlátozástól szabadulnak meg, amelyeknek esetleg saját hazájukban meg kellene felelniük. Az offshore biztosítók elsődleges helyszínei a Holland Antillák, Bermudák, Bahamák, Man szigete, Luxemburg és a Kajmán szigetek.
A bankokra vonatkozó szabályozások alapelveiket tekintve nagyon hasonlítanak egymásra.
Az adóparadicsomokban alapvetõen két fajta bank jegyezhető be, az “A" és a “B" típusú, vagyis az unrestricted (korlátozás nélküli) és a restricted (korlátozott) jogosítvánnyal rendelkezõk. A korlátozott engedéllyel rendelkező bankok kizárólag ún. területen kívüli tevékenységet végezhetnek, s általában képviseletüket is csak egy regisztrációs iroda vagy megbízott látja el. Ennél nagyobb kört ölelhet fel az “A" kategóriájú bankok tevékenysége, õk gyakran már helyi cégekkel is foglalkozhatnak.
Természetesen ez utóbbiaknak szigorúbb előírásoknak, feltételeknek kell megfelelniük (magasabb alaptõke követelmény, tartalék szabályozások), és magasabb éves fenntartási díjat is kell fizetniük. Az offshore bankok elõnye, hasonlóan a biztosítókhoz, nem csupán a minimális és gyakran nyereségtől független adózásban rejlik, hanem a rájuk vonatkozó követelményrendszer és törvényi szabályozás engedékenységében is. Ezeken a helyszíneken rendszerint minimális vagy nincs is a tartalékráta képzési kötelezettség, mód van maturity transfer (lejárat átcsoportosításra) stb., amelyek kétségtelenül veszélyesebbé, de egyúttal rugalmasabbá is teszik az üzletágat és, ami a lényeg, jövedelmezõbbé.
Legkedveltebb adóparadicsomi offshore bankközpontok: Anguilla, Nauru, Kajmán szigetek, Bahamák, Turks & Caicos szigetek, St. Vincent, Vanuatu. Ezenkívül ismert egy olyan állam (Dominion of Melchizedek) is, amely ugyan fizikailag nem létezik, azonban pl. konzulátusa van az Egyesült Államokban és rendkívül olcsón ($10.000-tõl), kedvezõ feltételekkel lehet bejegyezni offshore bankot.
Természetesen az adóparadicsomban történő offshore bankok bejegyzése esetében különös óvatossággal kell eljárni a szakértő, a helyszín, és egyéb körülmények megválasztásával kapcsolatban.
A 80-as években a karibi szigeteken végigsöprő pénzmosási és bank botrányok óta, az adóparadicsomokban bejegyzendő offshore biztosítók és bankok alapításakor kérik a haszonélvező tulajdonosok, a tisztségviselők részletes adatait, referenciáit, üzleti tervét és egyéb kimutatásokat. A szokásos eljárás szerint az adóparadicsomokban alapított offshore bank egy pénzügyi központban (pl. NEW YORK) képviseletet nyit, és ezen az irodán keresztül bonyolítja tranzakcióit.
Az eddigiekbõl az is nyilvánvaló, hogy az adóparadicsomok felhasználási lehetõségei igen szerteágazóak. Most figyelmükbe ajánlunk még két olyan alkalmazást, amiről szinte mindenki tud, de hátterét csak kevesen ismerik.
Több adóparadicsomi helyszín lehetõséget nyújt repülõgépek és hajók olcsón való regisztrálására is. Mindenki elõtt ismertek a hihetetlenül nagyméretû panamai, libériai, vagy ciprusi kereskedelmi hajó flották, azonban, például egy egyesült államokbeli delaware-i cég tulajdonát képezõ hajó regisztrálása sem kerül többe $5-$45-nál (a hajó méretétõl függõen). A külföldi regisztráció további nagy elõnye, hogy a vámköltségek nagy része ezzel az eljárással megtakarítható. Hasonló a helyzet a repülõgépek esetében is. A Magyarországon tevékenykedõ repülõgép viszonteladók szinte kivétel nélkül külföldön regisztrált (többnyire USA) gépeket kínálnak eladásra, így spórolnak milliós nagyságrendû pénztmennyiséget vevõiknek.
Az adóparadicsomok érdekes felhasználásával találkozhat az olvasó, ha belelanéz bármely magazinba. Külföldi nyereményjátékok, horoszkópok, vagy erotikus telefonszámok tömegét hirdetik. A szolgáltatás mûködési elve egyszerû. Az adóparadicsomok egyikében (pl. Bahamák, Anguilla, Bermuda stb. 00-1-809-...) bejegyzett offshore cég bérelt telefonszámára irányuló hívásokat - a technikának köszönhetõen - átirányítják egy magyarországi számra, ahol magyar személyzet áll a telefonáló rendelkezésére (percenként minimum 180 forintért).
A szolgáltatásnyújtás miatt nem kellene adóparadicsomi telefonvonalat használni, erre az adómentesség érdekében van szükség.
email: inf@lovis.org
Offshore
/ BELIZE
/ B.V.I.
/ Gibraltar
/ Panama
/ Magyarország
/ Szlovákia
/ Seychelles
Szolgáltatások & Árlista
/ Mire jó? példák